A megtérülési idő az a pénzügyi mérőszám, ami azt az
időtartamot azonosítja, amely alatt a befektetés bevétele visszatéríti az
eredeti befektetett összeget. Megfelel azon időszak hosszának, amely szükséges,
hogy az összesített bevétel egyenlő legyen a befektetés összesített költségével,
rendszerint években mérve.
A megtérülési idő képlete
Ha a projekt kezdetén jelen vannak a költségeket meghaladó kivetített hasznok,
akkor a megtérülési idő nulla az első időszakra vonatkozóan. Ha az idővel a
költségek csökkennek, a hasznok pedig növekednek, akkor a megtérülési idő az az időtartam,
amely alatt a megnövekedett hasznok elérik vagy meghaladják a megnövekedett költségeket. Ha a megnövekedett
hasznok soha nem érik el vagy haladják meg a megnövekedett költségeket, akkor a megtérülési idő
-1, jelezve, hogy a megtérülési feltétel soha nem teljesül.
Például egy USD1000 összegű befektetésnek
USD500 évi hozammal két év a megtérülési ideje. A rövidebb megtérülési idővel rendelkező
befektetés előnyösebb, mivel a befektetési költségek hamarabb megtérülnek, így
hamarabb állnak rendelkezésre további felhasználásra.
A megtérülési idő az első időszak, ami alatt a hasznok
meghaladják a projekt költségeit. Ha például j időtartam telik
el, mielőtt a hasznok összege meghaladja a költségek összegét, akkor a
megtérülési idő a j. A megtérülési idő kiszámításához az
értékcsökkenés is számításba kerül.
A képlet általános befektetés elemzési modellhez használt, amely egy érték adatfolyammal (Árbevétel (R))
és két költség adatfolyammal (Fejlesztési költség (D) és Karbantartási költség (M))
rendelkezik.